Újévi visszatekintés a tavalyi évre könyvszemponból

A 2020-ban olvasott könyvek legjei

Tavaly is készítettem egy évértékelő bejegyzést, amiben három olyan könyvet választottam ki, amiknek nagyon vártam a folytatását 2020-ban. Ezért most úgy döntöttem, hogy más irányból közelítem meg a tavaly olvasott könyveket, így öt olyat választottam, amelyek valamilyen szempontból leget jelentettek nekem. Próbáltam olyan regényeket kiválasztani, amik nem kaptak saját bejegyzést a tavalyi évben, de ahogy látni fogjátok, nem jártam tökéletes sikerrel.

Viszont ez nem toplista lesz, egyszerűen csak igyekeztem változatosa példákat hozni változatos témákra. Így lesznek ezek közt kedvencek is, és olyanok is, amiket valószínüleg nem fogok még egyszer a kezembe venni.

✨Legjobban várt könyv✨
The Curse of Redwood (Jaclyn Osborn)

Miről szól:

Az Ivy Grove című sorozat második része, részletesebben már itt írtam róla, ezért most nem fogok olyan mélyen belemenni ebbe a történetbe. Carter szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket, ahogy egyre inkább összefonódik a sorsa a Redwood házat sújtó átokkal. Végig kísérhetjük az összes borzongató kalandot, ami rá és Ezekielre vár, miközben mindent megtesznek, hogy feltárják a Redwood-ház titkát.

Véleményem röviden:

Tetszett az a koncepció, hogy az élők és holtak át tudják lépni az őket elválasztó határokat. Nagyon szerettem, ahogy az író bemutatta a kísérteteket, hogy vannak azok, akik tudnak a körülöttük történő eseményekről, és vannak azok, akik olyan mélyen elvesztek a saját fájdalmukban, hogy bár láthatóak, az őket körülvevő világ ingerei nem juthatnak át hozzájuk.

Miért került ebbe a kategóriába:

Egyértelműen azért, mert már attól a pillanattól fogva vártam a második kötetet, hogy befejeztem az elsőt. És mert semmivel sem okozott csalódást. Minden várakozásomat felülmúlta, és egy sokkal jobb regényélmény kerekedett belőle, mint amilyen az első könyv volt. És éppen emiatt most tűkön ülve várom a harmadik kötetet, és remélem, hogy az Calebről fog szólni, és hogy a korábbi főszereplők is visszatérnek egy-két jelenet erejéig.

Értékelésem: 🌟🌟🌟🌟🌟


✨Legeredetibb ötlet:✨
Wasteland Marshals
(Gail Z. Martin és Larry N. Martin)

Miről szól:

Mindenféle kataklizmák pusztították el az általunk ismert világot. Voltak ezek között természeti katasztrófák, és járványok (zombiszerűség) is, meg természetesen az ilyen eseményeket kísérő csatározások és emberi összecsapások/tisztogatások. Lucas és Shane marshalok voltak még azelőtt, hogy a civilizáció összeomlott volna, és továbbra is legjobb barátokként, rendfenntartókként próbálják megóvni azt, ami a régi világból még megmaradt.

Véleményem röviden:

Nagyon tetszett ebben a könyvben, hogy a komoly téma ellenére sem vette magát komolyan. Szerintem zseniális elgondolás volt az írók részéről, hogy a legnagyobb kockáknak van a legnagyobb esélye a túlélésre. Például azok, akik mindig a természetbe jártak élő szerepjátékozni, vagy a re-enactorok, akik egyes történelmi korok életmódját elevenítették fel hobbiszerűen. De ugyanekkora fordulat a “papság” is, akik a történelmet és kultúrát őrzik, illetve az internet romjait üzemeltetik továbbra is, hogy az emberek ne veszítsék el teljesen a kommunikációt és múltjukat.

Ezt a könyvet egy olyan időszakban olvastam, amikor épp kissé megcsömörlöttem a romantikus történetektől, és kifejezetten felüdülés volt legjobb barátokról olvasni. Teljesen hihető volt a két férfi barátsága, abszolút emberiek a reakciók, a kettejük dinamikája külön színt vitt még a történetbe.

Miért került ebbe a kategóriába:

Annak ellenére is nagyon szerettem ezt a könyvet, hogy nem kapta meg a maximális csillagszámot. De amellett nem tudok elmenni, hogy mennyire eredeti elgondolásokkal közelítették meg az írók ezt a katasztrófák sújtotta világot. Már csak az egyedi ötletek és megvalósítás miatt is érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert a szomorú részek és veszteségek ellenére néhol kifejezetten vicces és végig szórakoztató. Sőt, az élmények nem érnek véget itt, mert ez a könyv egy sorozat első része, és a további két kötete is szerepel az idei TBR listámon.

Értékelésem: ⭐️⭐️⭐️⭐️


✨Legelgondolkodtatóbb élmény✨
Manbot (Scarlet Blackwell)

Miről szól:

Ebben a világban az emberek androidokat tartanak, hogy vezessék helyettük a háztartást, és elintézzenek mindent, amihez nem szükséges szigorúan a jelenlétük. Emellett az androidok mindenre programozva vannak, amire a gazdáik csak kérhetik őket. Gray, a főszereplő nem igazán boldogul az emberekkel, nem érti őket, de nem kedveli az androidokat sem. A saját androidja, Kavan iránt is eredetileg csak kísérleti jelleggel kezd el érdeklődni.

Véleményem röviden:

Az igazság az, hogy a borító alapján egyáltalán nem feltételeztem, hogy ennyire jó és elgondolkodtató könyvet találok majd. Sőt, egyenesen meg voltam győződve róla, hogy csak egy harmatgyenge, erotikus sci-fit sikerült kiválasztanom olvasásra. Aztán gyorsan rá kellett jönnöm, hogy mekkorát tévedtem. Annak ellenére, hogy a könyv nagyon sok eleme kifejezetten sablonos, hiszen a robotok/androidok elleni bántalmazás témáját annyian feldolgozták már, akár sokkal jobban is – itt elég csak Asimovra gondolnunk –, mégis, a végére egy nagyon jó történet kerekedett ebből.

Miért került ebbe a kategóriába:

Tetszett az a nem annyira eredeti, de mégis eredeti módon elénk tárt témafelvetés, hogy van-e joga egy gépnek megvédenie magát a bántalmazások ellen. Felszólalhat-e egy gép azellen, ahogy a tulajdonosa bánik vele. Mi számít bűnnek a tulajdonos részéről? Ha ezek az androidok öntudatukra ébredtek, és már nemcsak az eleve programozott személyiségük vezérli a tetteiket, megilletik-e őket többlet jogok? Megközelíthetik-e ezek a jogok az emberekét? Lehet-e joguk szerelemhez, és mondhatnak-e nemet aktusra? És legfőképpen, hogyan reagálnának a hatóságok megváltozott androidokra? A könyv egyébként nem ad választ minden kérdésre, ahogy a valóságban sem kapnánk – ahogy sokszor sokkal egyszerűbb kérdésekre sincsen válasz –, csak nyitva hagyja ezeket. Beletaszítja a szereplőket az adott körülmények közé, hogy boldoguljanak ezek között.

Értékelésem: 🌟🌟🌟🌟🌟


✨Legsemmilyenebb élmény✨
Men Like Us (Hollis Shiloh)

Miről szól:

Ollie és Jack munkatársak (magándetetkívek) és legjobb barátok az ’50-es évek Amerikájában, sőt még ennél is többek egymásnak, de egyikük sem meri beismerni sem magának, sem a másiknak. Egészen addig legalábbis, amíg Jacket jól helyben nem hagyják az utcán, amikor egy támadás áldozatán próbál segíteni, és emiatt Ollie segítségére nem szorul. Utána aztán minden van a történetben, romantikus egymásra találáson át zsarolásig.

Véleményem röviden:

Nagyon jó ötletek és gondolatok voltak a könyvben, több részletet is megjelöltem, mert nagyon megérintettek abban a lelkiállapotban, amiben a kötet olvasásakor voltam. Például amikor Jack és Ollie a kisvárosok fojtogató közegéről beszélnek, hogy mennyire fullasztó tud lenni az a sok tér és üresség, majd mindezt szembeállítják a nagyvárosok társas magányával. Vagy amikor a saját kusza érzéseiket szeretnék megérteni és megértetni a másikkal is, miszerint fontosak egymásnak. Benne van a felismerés, hogy az ’50-es évek Amerikájában túl nagy a kockázatot jelentenek egymásra, és nem csak karrier és előmenetel szempontjából, hanem közvetve veszélyt jelenthetnek egymás életére is.

Miért került ebbe a kategóriába:

Mert sajnos minden jó gondolat és kezdeti felütés ellenére is iszonyatosan felejthető ez a könyv. Onnantól kezdve, hogy Jack és Ollie leveszi az álarcot egymás előtt, megállnak az események, és ami történik, az borzasztóan unalmas lesz. Konkrétan elő kellett vennem a könyvet, hogy kissé felelevenítsem, hogy mi tetszett benne, különben ezt a pár sort sem tudtam volna megírni róla.

Értékelésem: ⭐️⭐️⭐️⭐️


✨Tőlem legtávolabb álló téma✨
Werewolves of Chernobyl
(K.A. Merikan és L.A. Witt)

Miről szól:

Egy utazó blogger (Quinn) Pripjaty egyik lezárt részén engedély nélkül bóklászik, ami után két vérfarkas elrabolja. Dima egyik keze béna és csökevényes, ő a falkában a utolsó, vele ellentétben Nazar a legerősebbek között van. Dima magának akarja Quinnt, hogy legyen valaki, akinél ő az erősebb, Nazar pedig segít neki ebben. Azt persze egyikük sem gondolta, hogy milyen instabilitást hoz ez a döntésük a szigorúan erő alapú falkaszerveződésbe.

Véleményem röviden:

Szeretem K.A. Merikan könyveit (igaz, ez most egy koprodukció egy másik íróval, ennek ellenére minden megszokott Merikan vonást magán hordoz), márcsak azért is, mert mernek nem szokványos támákról írni. Ez a történet pedig rengeteg szempontból volt az. Kezdve a testi fogyatékossággal, egy tekintély és erő alapú társadalmon át a poliamoriáig. Ebben a könyvben is nagyon tetszett, ahogy az írónők kendőzetlenül bemutatták nemcsak a társadalmi tabukat, de a gyengébbek elnyomását és az ellenük irányuló kegyetlenkedéseket is.

Miért került ebbe a kategóriába:

Amiatt választottam ezt a könyvet, mert több olyan dolog is van benne, amit általában kívül esik a komfortzónámon, ezért nem is nagyon választok ilyen jellegű regényeket, amikor olvasmányt keresek. Ritkán olvasok vámpírokról és vérfarkasokról, bár néha rám tör, hogy ilyen könyveket akarok, és akkor elolvasok párat, aztán sokáig megint nem nyúlok ilyen történetekhez. Ennek az az oka, hogy kevés író találja el az ízlésemet ilyen könyvek terén, és inkább elveszik tőle a kedvem, mint meghozzák hozzá. De ebben a regényben valahogy működtek nekem a szovjet vérfarkasok (igen, ők abban a hitben élnek, hogy a Szovjet Unió még létezik) minden civilizálatlanságukkal és kegyetlenségükkel együtt.

A másik oka, ami miatt ezt a könyvet választottam erre a listára, az a három fős kapcsolat. Nem szerelmi háromszög, mert itt mindenki egyenrangú résztvevő. Általában az a bajom a poliamoriával, hogy nem érzem hitelesnek, valaki mindig sérül az ilyen jellegű kapcsolatokban. De valahogy Quinn, Dima és Nazar esetében mégis működőképesnek éreztem, annak ellenére is, hogy mennyire diszfunkcionálisnak  tűnik a kapcsolatuk eleinte.

Értékelésem: ⭐️⭐️⭐️⭐️

Ezek lennének hát számomra a 2020-as év könyv legjei, remélem, hogy tudtam mutatni pár olyat, ami a ti érdeklődéseteket is felkeltette. Ha van valami észrevételetek, szívesen fogadom, ha hagytok kommentet.

Jegyzetek
  • Borítókép forrása: unsplash.com (Max Titov)
  • Könyvborítók forrása: Goodreads

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s