26. Haditudósítások

(…) képen Dōr seregeink által áttört fala és kapui láthatók… Az ostrom majdnem egy teljes napig tartott, mire a falak megadták magukat.

Vonataink az indulástól számított harmadik napon estefelé érkeztek meg Dōr alá. Az érkezés után, ahogy az sejthető volt, az ostrom idejére megszakadt az összeköttetés a taktikai egységekkel. Sokáig csak annyiról értesültünk, hogy egy kisebb mágus- és katonakülönítmény várta csapatainkat. Nagyjából egy nap elteltével állt helyre a kommunikáció.

Információink egyelőre meglehetősen hiányosak a Dōr alatt végrehajtott hadműveletekről. A Tacticusi Tanácsnak a hadműveletek titokban tartásának fontosságára hivatkozva ugyanis nem állt módjában bővebb információt szolgáltatni. Annyit tudtunk meg csupán, hogy veszteségek árán, de erőink bevették a határvárost.

A vonatok bár akadály nélkül érkeztek meg a kapuk alá, ott mégis erős tűz fogadta őket. Kérdésünkre a Tacticusi Tanács szóvivője elmondta, hogy az ostromterv kidolgozásakor számoltak különböző erősségű helyi ellenállások lehetőségével, így ez nem érte váratlanul katonáinkat.

Az eredeti tervek szerint a bejutásért felelős egységek az első vonatokban utaztak, illetve volt még egy tartalék csapat is. Nekik irányított robbantásokkal kellett megnyitniuk a várost a teljes haderő előtt, abban az esetben, ha az első csapatok nem járnának sikerrel az acélkapu áttörésében.

Úgy tudjuk, hogy a váratlan támadások miatt szétszakadozott csapatok a mágusok által fedezve jutottak el a falak alá, majd a tűzszerészek aláaknázták a falakat. A fő ostrom a kőfal leomlása után indult meg, ami addig tartott, míg uralmunk alá nem került a város.

A fal leomlása után viszont a csapatok nem ütköztek nagyobb ellenállásba. Értesüléseink szerint a civil lakosságot még a támadás kezdete előtt evakuálták a városból. Ennek tükrében nem kaptunk információt arról, hogy érte-e közvetlen csapás a civileket.

Az eltelt idő közben számos katonai áldozatról érkezett jelentés, de sajnos a Hadi Tanácsnak a hivatalos lista elkészültéig nem áll módjában részletes felvilágosítást adni az elesettekről. Amint ez megtörtént, a Pátriárkák személyes üzenettel fogják értesíteni a gyászoló családtagokat.

Az ostromterv után és a városról

Az eredeti terv szerint az első hullámnak magát a várost kellett bevennie az Acélhíd felől. Mint az ismeretes, ez a város a Határhegység egyetlen felszíni települése, ami az Egység idején a két kontinenst összeköttetését felügyelte.

Egy több szint magasan az óceánból kiemelkedő sziklákra épült városról van szó, aminek középső szintjére fut be a vasúti híd. Dōr kikötője lejjebb, a víz szintjén, illetve védett hangárokban az alatt terül el.

Hatalmas hangárokat martak itt a sziklákba, amikbe tengervizet eresztettek. Ezen hangárok egy része nyitott, egy része pedig acélzsilipekkel védett. Ezen utóbbiakban sajnos nem tudjuk, mit tárolhatnak. Annyi biztos csak, hogy a Felbomlás óta egyetlen hajó sem hagyta el a kikötőt. Ezt a területet egyelőre még nem érintették a hadműveletek.

Ahogyan a legfelső szinten elhelyezkedő adótorony vezérlőt sem. A második lépés ennek a vezérlőnek az elfoglalása és a torony ismételt üzembe helyezése lesz. A Tacticusi Tanácstól nem kaptunk felvilágosítást a torony jelentőségéről, ahogy arról sem, hogy mit terveznek egy százötven éve néma rádiótoronnyal. Viszont a toronnyal egy időben tervezik a kikötőt is uralmuk alá vonni…

– Mégis, mi a bánatot akarhatnánk azzal a toronnyal? – gyűrte össze dühében Luther az újságot, majd a háta mögé hajította.

Tökéletesen biztos volt benne, hogy az olvasók pontosan ilyen szenzációhajhász cikkekre éheznek, tökéletesen elégedettek lesznek a hírekkel. A fiaikért, lányaikért aggódnak majd, de egyébként pont annyira lesznek birkák, mint amennyire megszokta tőlük. Ha nem így lenne, nem lenne ennyire könnyű dolga velük. Ellenszegülnének, nem tudta volna meggyőzni a Pátriárkákat sem, hogy szükségük van a világ egyesítésére.

Kimért mozdulattal felemelkedett kényelmes foteljéből, a szoba másik végében álló hatalmas érintő kijelzős monitor felé indult. Két lépés között tökéletes eleganciával rúgta arrébb a galacsint, majd megállt a monitor előtt. Felvette az asztalról a vezérlőpanelt, kikereste az adatbázisból a cikk alapját képező fényképeket. Kinagyította pont azt, ami az újságban is szerepelt.

Luther közelebb hajolt az abban a pillanatban hatalmas méretben megnyílt képhez. Indulatosan vette még egyszer szemügyre. Elismerésre méltóan ügyes munka volt, csak az találta meg a retusálások nyomait a fotón, aki tudta, hogy mit keressen. Eltérő textúrájú, esetleg színű foltokat kellett figyelni az alakzatokon, tárgyakon. Kétsége sem volt afelől, hogy az elesettek kiretusált holttestének nyomait látja.

Egyetlen határozott, talán túl lendületes mozdulattal zárta be, majd tovább lépett abba a könyvtárba, amibe csak a Hadi Tanácsnak és a Tacticusoknak volt bejárása. Itt voltak az eredeti fotók. Az a pár… Ezerszer átnézte már azokat a képeket, egyértelműen mind az ostrom után készültek. És számára egyáltalán nem derült ki belőlük semmi, amit tudni akart.

Ráadásul az utóbbi pár napban kellemetlenül mellőzve érezte magát. Tacticusi érzékei azt súgták, mit súgták – sőt inkább üvöltötték -, hogy valaki vagy valakik megkörnyékezték a Pátriárkákat, akiknek a szavai szebben csengenek az övénél. Valakik próbálták kijátszani Luthert, könnyebben elérhető győzelmet ígérve a hiú Pátriárkáknak.

Luther sóhajtott egyet, az igazán elszánt emberek sóhaja volt. Ki nem állhatta, ha nem ő volt a legfontosabb tényező az egyenletben, de az ismeretlen változókat is kifejezetten rühellte. Eljött az ideje, hogy megszabaduljon tőlük. A háttérből ismeretlenül hitelét rontóktól, és az idejét múlt Pátriárkától. Alábecsülik, ha azt hiszik, ezzel a ki nem mondott menesztéssel megszabadulnak tőle. Nem azért dolgozott ennyit, áldozott fel a lelkével együtt mindent, hogy most leszorítsák a pályáról.

Mégiscsak ő az Első Tacticus, és nem lehet az bárki. Mikor megválasztották, mikor a XXIII. Pátriárka piedesztálra emelte, még tudták ezt. Itt az ideje újra emlékeztetni őket erre. Itt az ideje megmutatni nekik, hogy csak azért lehetnek még mindig ők hatalmon, mert Luthernek így tetszik. Mert neki az a kényelmesebb, hogy a nép rájuk legyen dühös, őket okolja a helyzetéért. Csak egy kis ízelítő kell a Pátriárkáknak az árvízzé duzzadt népharagból, hogy azonnal megtanulják ismét értékelni őt és a szolgálatait.

Éppen megfelelő az idő megbolygatni a dolgokat. És szervezni egy kellemes vasárnapi kivégzést azoknak, akik nagyobb halnak hiszik magukat nála. Egy-két felzaklató merénylet a Határhegyek aktivistáitól vagy az északi Üres Senkiföldje szponzorlásával, vagy bármelyik nagyobb ellenálló terror csoporttól meg is teszi majd. A lehetőségek tárháza végtelen, ha az ellenlábasaitól kell megszabadulni.

Az órájára pillantott. Hihetetlenül kifinomult munka volt. Salva Scientia Metropolitan nevű, ősi óragyárában készült. Csak rendelésre raktak ilyeneket össze, csillagászati áron. Mikor megkapta a magáért jutalmul Első Tacticusi kinevezésért még egy végtelenül felesleges, giccses darabnak tartotta. De azóta néhány tudós barátja eszközölt rajta néhány változtatást, mi kívülről észrevehetetlen volt, a belsejét mégis különlegessé tette.

Például megoldották, hogy tudjon majd kapcsolódni a határvidék hegyeiben megbújó adótoronyhoz. Illetve Ward kommunikátorához. Szóval, ha a kölykök beindítják a tornyot, ő tudni fog róla. Mágusok hálózatát használva, és egy a komornyik – mostanában Richards-nak szólította – megbuherált telefonjával sok olyan információhoz juthat majd a gyerekeitől, amiket felhasználhat később céljai elérése érdekében. Neki pedig csak hagynia kell majd, hadd harapózzanak el a dolgok kissé a hátországban.

Ha pedig a Pátriárkák eléggé megízlelték már a káoszt a saját vonalaik mögött – na meg ha első dühükben megszabadultak a rájuk vészt hozó háttértáncosoktól, ott lesz ő, hogy örömmel, ismét gatyába rázza a helyzetet. És ha már így van, lehet, hogy nem ártana egy kis vérfrissítés a rizsporszagú, pállott gondolkodású Pátriárkák közt sem. Ezt majd részleteiben is végig kell majd gondolnia.

Jegyzet

Borítókép forrása: usplash.com (AbsolutVision)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s