Tündérm/mesék

Azt hiszem, vannak dolgok, amikből sosem növünk ki. Ilyenek szerintem a tündérmesék is – legfeljebb csak nem valljuk be, hogy időről időre újra elővesszük őket. Ha nem is az eredeti meséket, hát átiratokat olvasunk/nézünk belőlük. Hiszen, nem egy ilyen történetnek van felnőtteknek szóló film vagy sorozat verziója is. Én most a kedvenc feldolgozásaimat szeretném bemutatni nektek.

Mivel én főleg m/m könyveket olvasok, ahogy a cím is sejtetni engedi, erre a top listára a kedvenc m/m átirataimat válogattam össze. Eredetileg egy hármas listát akartam összeállítani, elkerülendő, hogy véletlenül regénnyé nője ki magát ez a bejegyzés. De nem tudtam dönteni a két harmadik helyezett között, ezért mind a kettő felkerült a listára. Illetve, még annyit jegyeznék meg, hogy sajnos ezeknek a könyveknek nincsen egyelőre magyar fordítása…

A lenti részekben előfordulhatnak kisebb-nagyobb spoilerek, ezért ennek megfelelően olvassatok tovább. 🤓

3./b Beauty and His Beast (Bey Deckard)

Értékelés: ⭐️⭐️⭐️⭐️

Melyik mesén alapul: Szépség és a Szörnyeteg

Mi maradt meg benne az eredeti meséből?

Nagyjából minden. A szegény/nehéz sorsú család és a rosszindulatú nővérek, akik irigyek a legkisebb testvérre, aki a nem elég, hogy a legszebb is köztük, de ő az, aki igazán jó lelkű és önfeláldozó köztük. A főszereplő, Juniper Bo (ez az egyik legfárasztóbb szójáték, amivel valaha könyvekben találkoztam: Bo = Beau = Szépség franciául, hímnemű alak) mindent megtenne a családjáért, ahogy az eredeti történetben a Szépség, Belle (nőnem) is.

Mi az, ami újítás benne?

A történet elhelyezése, ugyanis a világűrben játszódik. Ez a verzió egy hipermodern világban kapott helyet, ahol az emberiség kolonizálta az univerzum jó részét. Rengeteg kolóniájuk van szerte a galaxisban, illetve rengeteg más fajjal kerültek kapcsolatba. Így pedig azonnal adja is magát a Szörnyeteg személye, aki egy genetikai mutációban szenvedő idegen lény, akit száműztek a sajátjai. Marrex menti meg Junipert, miután a hajó, amin a fiú utazott balesetet szenvedett.

Miért szeretem:

Tetszett a modern környezet, tetszett az, hogy Marrex egy genetikai betegség miatt torz, és hogy a magánya miatt kiállhatatlan eleinte. Illetve az is, hogy ez a betegség pusztán szeretettel visszafordítható, mármint azzal, hogy Marrex pár választ magának, és a párkapcsolat együttjár szexuális együttléttel is. De tetszett az is, ahogy Juniper megszelídíti Marrexet, és hogy minden ellenére visszatér hozzá, ahogy az eredeti mese Szépsége is a saját Szörnyéhez.

Kinek ajánlom elolvasni:

Akit nem zavarnak a furcsa nemi szervek – mert hát ugye Marrexnél vannak dolgok, amik másképp működnek. Illetve az, ahogy a két főszereplő felfedezi a testiség minden oldalát. Egyébként a könyvben arányaiban nincs sok szex, de ha valaki a konvencionálisabb együttléteket szereti, lehet, hogy felvonja majd a szemöldökét ezeken a helyzeteken.

Kedvenc részem belőle:

– Marrex, biztos vagy benne, hogy tényleg akarsz engem?

– Természetesen. Ez egy abszurd kérdés.

– Biztos?

– Abszolút – Marrex visszaejtette a fejét a ruganyos mohára, és a szentjánosbogarakat figyelte a fejük felett, miközben óvatosan Juniper oldalát simogatta. – Beléptél a rémálmomba, és átformáltad egy varázslatos álommá… egy olyanná, amilyenre úgy tűnik, egész életemben vártam. El tudod képzelni, mit jelent az nekem, hogy mellettem vagy, és megajándékozol a szerelmeddel?

– Mit? – Kérdezte Juniper suttogva, gyengéd hangon.

– Sosem kell felébrednem ebből az álomból.

3./a Briarley (Aster Glenn Gray)

Értékelés: ⭐️⭐️⭐️⭐️

Melyik mesén alapul: Szépség és a Szörnyeteg

Mi maradt meg benne az eredeti meséből?

A szörny, az elvarázsolt kastély, illetve az, hogy az átok csak azzal törhető meg, ha a szörnyeteg, Briarley, megszeret valakit.

Mi az, ami újítás benne?

Az átok bizonyos tulajdonságai. Az átok Briarleyt sárkánnyá változtatja, nem is egyszerű szörnnyé. Viszont a kastély lakói nem használati tárgyakká változnak, hanem láthatatlanok lesznek. És akikért eljönnek a szeretteik, hogy hazavigyék őket, azokon megtörik az átok. Persze vannak olyanok, akikért senki sem jön.

Az, hogy mindenki félreérti az átkot. A kastélyban maradt szolgák több környékbeli hölgyet is meghívnak bálokba, hogy a fiatalúr választhasson közülük. De Briarley rendszeresen távol marad, mert nem akarja, hogy meglássák. Eleinte még ő sem sejti, hogy talán nem is a hölgyek közt kellene keresnie a megoldást.

Legalább kétszáz éve meg vannak átkozva, és mind tudják, hogy az átok a végéhez közeledik, ha pedig nem törik meg, Briarley meghal.

Az átkot egy lelkész töri meg, aki a lánya helyett marad a szörny kastélyában. Bár tudja, hogy az érzései nem helyesek a hite és a világ szerint, mégsem tud ellenállni, és mikor végre beismeri, hogy mit érez, megtörik az átok.

Miért szeretem:

Tetszett az, hogy kétszáz éve tartja rabságban a kastély lakóit az átok, illetve az is, hogy a történet a második világháború idején játszódik. Nagyon jól össze van dolgozva a háborútól szenvedő vidéki Anglia keserves valósága, és az átok varázslatos dimenziója. Kifejezetten jól sikerült rész az, hogy hogyan szivárog be a háború egy megállított idejű valóságba.

Kinek ajánlom elolvasni:

Mivel ez egy nagyon könnyed olvasmány, szeretnivaló karakterekkel, ezért bárkinek ajánlom, aki szívmelengető pillanatokra vágyik. Igen, a háborús környezet ellenére is…

Kedvenc részem belőle:

– Könnyű azokat a bűnöket elítélni, amiket csak mások követnek el – mondta a lelkész. – Azt hiszem, ezért beszél az egyház olyan keményen a házasságtörés, válás és homoszexualitás ellen. Pedig az univerzális bűnök, mint például a kapzsiság, falánkság és büszkeség azok, amikről ritkán prédikálunk manapság – pedig ezek okozták a legutóbbi háborút, és az a legutóbbi háború vetette el magokat a mostanihoz.

2. Forever Moore (Riley Heart, Christina Lee)

Értékelés: ⭐️⭐️⭐️⭐️

Melyik mesén alapul: Hófehérke és a hét törpe

Mi maradt meg benne az eredeti meséből?

Ansilt az irigy mostohaapja (Reginald, aki az grófnő második férje) meg akarja öletni, hogy ő szerezhesse meg a hatalmat a csodás szépségű örökös helyett. Felbérli a vadászt, aki itt az öccse, Orien, hogy hozza el neki a fiú szívét. De a vadász természetesen nem engedelmeskedik, hanem egy vaddisznó szívét juttatja el a bátyjának.

Mi az, ami újítás benne?

A vadász addig rejtegeti Ansilt, amíg elég idős nem lesz hozzá, hogy átvehesse az anyjától a hatalmat. Ebben a történetben nincsen varázslat, csak emberek, akik jók vagy gonoszak. A mesebeli varázstükör is csak Ansil rémálmában jelenik meg. Viszont az kifejezetten tetszett, hogy az udvarházban heten élnek Orienen kívül, akiket megmentett a korábbi, borzalmas életükből.

Miért szeretem:

Orien és Ansil kiválóan működnek együtt, számomra tökéletesen átjött a könyv lapjairól, hogy mennyire szeretik egymást. Tökéletes mese, amiben még a mérgezett alma is benne van – és a mérgezést itt nem varázscsók gyógyítja, nem tudomány.

Kinek ajánlom elolvasni:

Majdnem bárkinek. Esetleg azoknak lehet vele baja, akik nem szeretik a nagy korkülönbséget egy kapcsolaton belül. Orien olyan tizenöt évvel idősebb Ansilnál. És igen, felmerülhet az a kérdés is, hogy mennyire van szó Stockholm szindrómáról, és mennyire valódi szerelemről. Mindezek ellenére a két szereplő érzései egymás iránt tökéletesen őszinték – még a dühük és kezdeti gyűlöletük is. És mivel kellően hosszú és kidolgozott az átmenet, szerintem tökéletesen működőképes.

Kedvenc részem belőle:

Cadence előhozott egy tálca meleg, édes süteményt, és megpaskolta Ansil karját, majd a kezébe nyomott egyet.

– A világ éppen annyira lehet kegyetlen, mint amennyire csodálatos is. Kapaszkodj meg két kézzel abban a boldogságban, amit meg tudsz szerezni – vetett rá egy sokat mondó pillantást. – Tégy meg érte mindent.

– Még akkor is, ha ez a boldogság két férfi közt van? – Kérdezte Ansil felbátorodva. (…)

– A szerelem sok formában jöhet – felelte Cadence -, Orien szeme mindig felragyog, mikor rád vetődik a pillantása, hogyan ítélhetném el ezért?

1.Cinder (Marie Sexton)

Értékelés: ⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️

Melyik mesén alapul: Hamupipőke

Mi maradt meg benne az eredeti meséből?

Minden. A gonosz mostoha, a gonosz mostohatestvérek, a boszorkány, aki segít Cindernek és a hercegnek. A büntetés, amit a gonosz rokonok kapnak a végén.

Mi az, ami újítás benne?

Cinder (a valódi neve Eldon, de mindenki Cindenek hívja, kivéve a herceget) egy mezőn találkozik Xavierrel, aki egy kis időre el akar menekülni a kötelezettségei elől. Több találkozót is megbeszélnek ugyanoda, és eleinte Cinder nem is tudja, hogy a herceggel tölti a szabadidejét. Ő már ezalatt a pár alkalom alatt beleszeret a hercegbe, aki csak sokkal később döbben rá az érzéseire.

Miért szeretem:

Nagyon tetszett az a fordulat, hogy a boszorkány lánnyá változtatja Cindert, hogy elmehessen a bálba, hogy utoljára még találkozhasson a herceggel, mielőtt feleséget választ. Azt is értékeltem, hogy a boszorkány Cinder bakancsába zárja a varázslatot. Abból lesz az üvegcipő. Többször is. 😀

Kinek ajánlom elolvasni:

Ez is egy kifejezetten könnyed és kedves olvasmány. De én mégis csak olyanoknak ajánlom, akiket nem zavar az, hogy Cinder fiúból lánnyá változik.

Kedvenc részem belőle:

– Mit javasolsz?

– Vedd feleségül – mondtam. – Vagy vegyél feleségül bárkit. Válassz valakit, akit az apád törvényei megkövetelnek. – Felnézett rám, sokk és hitetlenkedés remegett a szemében. – Csak… – elcsuklott a hangom, és vennem kellett egy mély levegőt, hogy folytatni tudjam. – Csak hadd maradjak. Csak ennyit kérek. Ne küldj el.

– És akkor mi lesz, Eldon? Rejtegesselek, mint egy piszkos titkot, miközben élvezem a kiváltságokat a feleségemmel?

– Nem érdekelnek a kiváltságok. Az egyetlen dolog, ami érdekel, hogy veled lehessek, akármilyen megoldás mellett dönts is.

Hát ezek lennének a kedvenc tündérmeséim új köntösben. Remélem, meghoztam a kedveteket pár átdolgozás elolvasásához (ha nem is a fent felsorolt könyvekéhez, hát más verziókhoz). Ha esetleg nektek is van kedves változatotok, írjátok meg nyugodtan kommentben. Kiváncsi vagyok a véleményetekre. 😉